nyitóoldalra

 

kéggaléria
 













A Balatonról

Bevezető

Balaton és környéke Európa egyik legnépszerűbb üdülőhelye. Százezer számra vonzza a hazai és külföldi turistákat. Természeti adottságokban, történelmi értékekben és népi hagyományokban egyaránt gazdag, idegenforgalmi szolgáltatásaival is mindinkább igyekszik megfelelni az európai normáknak.

A legfontosabb adatok, jellemzők

A Balaton Közép-Európa - május 1-étől az Európai Unió - legnagyobb meleg vizű tava. Magyarország egyik legnagyobb természeti kincse. Tiszta, lágy és selymes vize hamar felmelegszik. Nyári napokon a tó vízének hőfoka gyakran eléri a 28 Celsius fokot. Vízfelülete: 600 km2, hossza: 78 km., szélessége: 8-14 km., A partvonal hossza 235,6 km, Balaton-régiót magába foglaló 3 megye - Veszprém-, Zala- és Somogy megye - „osztozik” a tavon. A régióban 41 közvetlen partközeli és 123 háttértelepülés (közvetlen vízparttal nem rendelkező település) található. Víztömege 2 milliárd m3. Átlagos mélysége: 3-4 m. Legkeskenyebb a Tihanyi félsziget és Szántód között, mindössze 1.5 km., azonban itt a legmélyebb: 12.4 m. ( tihanyi kút).

A Balaton kialakulása

Kb. 30-35 ezer évvel ezelőtt a Föld kőzetburkában található kőzetlemezek süllyedésének eredményeképpen medencék alakultak ki. A négy legnagyobb kiterjedésű medence (a keszthelyi, szigligeti, szemesi és siófoki) egyre jobban mélyült, s az alacsonyabb területeket ellepte a víz, melyekből kb. 5 ezer évvel ezelőtt egységes vízfelület jött létre.

A Balaton története

A Balaton régió egyike Magyarország legrégebben lakott, régészeti emlékekben leginkább bővelkedő tájainak. Balaton-medence kellemes mediterrán jellegű klímája (kb. 350-400 km-re felkszik a Földközi tengertől) már az őskorban is ide vonzotta az embert (ld. lovasi festékbánya).

Az egymást váltó, sokféle nép közül leginkább a rómaiak emlékeire bukkanhatunk. A tó neve a római korban Pelso volt. Ők honosították meg a tavat körülölelő dombokon szőlőtermesztést és a borkultúrát (a badacsony-balatonfüred-csopak borvidék Magyarország egyik legjelentősebb történelmi borvidéke). A tó mindkét partján sok római villát és hozzájuk tartozó gazdaságot tártak fel (ld. Balácapusztán).

A római birodalom bukása után a frankok terjesztették ki birodalmuk keleti határait a Balatonig, miután legyőzték az itt élő népeket.

A Balaton környékére kb. 900 körül érkeztek a honfoglaló magyarok, akik azóta is itt élnek, s az eltelt évszázadok alatt a tó környékét valóságos „szabadtéri múzeummá” varázsolták. A Balatonalmáditól alig 10 km-re fekvő Veszprém városa Szent István – ő az első magyar király volt, s hogy Magyarországon elterjessze a keresztény hitet, az akkori pápától, II. Szilvesztertől kérte a koronát a népe számára - uralkodása idején hatalmi és kulturális központtá vált. I. András király 1055-ben alapította Tihanyban a bencés kolostort. A tatárjárás (13. század) pusztítása után a tó környékén is megsokasodtak a a várépítkezések: Szigliget, Sümeg, Csobánc stb. várak ebből az időből származnak. A falvak határában a középkori templomromok - építőanyaguk terméskő - sok esetben mai templomaink alapjaként szolgáltak. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, melyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek, s a múlt üzenetét őrizték meg számunkra a középkori várak is.

A törökök másfélszáz éves uralma alatt (16 – 17. század) sokszorosan kivérzett vidék a XVIII. században kezdett magához térni. S ebben szerepük volt a betelepített németeknek, s szlávoknak is. A táj - védelemért kiáltó - keresztjei a legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában). A legtöbbször homokkőből formált feszületek, szobrok a korabeli népi vallásosság formagazdag kifejezői.

Már a XVIII. századtól kezdve a hazai társasági élet egyik központja a Balaton. A szélesebb rétegeket érintő tavi fürdőzés a XIX. sz. második felében indult meg. Legnagyobb méretűvé az első világháborút követően lett, hiszen a trianoni békeszerződés következtében elveszített tengeri és hegyvidéki üdülőhelyek vendégkörét a Balaton kárpótolhatta. A földbirtokosok az igényt felismerve földterületeiket felparcellázták, a XX. sz. első felében épültek meg a ma is látható villasorok.

Az 1950-1970-es évek bezártságában az egyik legkedveltebb hazai üdülőterületté vált a Balaton. A tó nemzetközi népszerűségéhez hozzájárult, hogy a keletnémet turisták itt találkozhattak Nyugat-Németországban élő barátaikkal és rokonaikkal.
A vitorlás- és Balaton-átúszó versenyek, a híres bálok és rendezvények ezreket vonzanak a tó partjára.